Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Stephen King - Minden sötét, csillag sehol

2015.01.25

Minden sötét, csillag sehol

Mind a négy történet középpontjában a bosszú áll, legbelsőbb félelmeinkkel; gondolatainkkal szembesít minket. Mert mindenkiben ott bujkál az Áskálódó, a bosszúvágy, az irigység, igazságérzet.

 

1922

Arlett és Wilf a szüleiktől örököltek földeket, heteken, hónapokon át vitatkoztak rajta. Arlett (a saját és a férjéjét) el akarta adni, hogy aztán egy nagyobb városba költözzenek, és butikot nyithasson. Ám a férj, mivel tipikus földműves férfi természetesen nem adta be a derekát. Annyira meggyűlölte a feleségét ez idő alatt, hogy még a fiukat is ellene fordította, aki apjára ütött a földműveléssel kapcsolatban. Addig ültette a bogarat a fia fülébe (a nagy városban majd kitagadják, és ő is olyan nagyzoló lesz, mint azok a városiak), hogy végleg elridegült az anyjától. Wilfben az Áskálódó (így hívja a sötét énjét) már elkezdte kidolgozni Arlett megölésének tervét. Mikor végbe vitték (apa-fia) egy ideig sikeres volt a mezőgazdasági élet, azon egy idő után egyre több baj ütötte fel a fejét. Van az a mondás: "magasról lehet a legnagyobbat zuhanni".

"Előbb-utóbb a legtartósabb koporsó is szétesik, hogy az élet táplálkozhasson a halálból."

________________

9-195. oldalig (186 oldal)

 

A dagadt sofőr

Tessa Jean, krimi írónő, felolvasóesteket szokott tartani, az egyik ilyen estén esett meg vele egy borzalmas (enyhe kifejezés) bűn. Nem túl neves az írói szakmában, de nem is névtelen polgár. Regényeit inkább az idősebb korosztály kedveli, de ennek ellenére örömét leli az írásban. Ámde a bűneset egy bizonyos részt megváltoztatta, az életét és a gondolkodás módját is. Jó, vagy rossz irányban változott? Mindenki döntse el magában, mindenesetre saját kezébe veszi az irányítást, nem hagyatkozik a rendőrség segítségére. Mindenáron bosszút akar állni.

 

"- Mikor kezdődött? Hány éves volt? Tizenöt? Azt mondta, csak bolondozik? Sokan mondanak ilyet az elején."

_______________

199-354. oldalig (155 oldal)

 

Hosszabbítás jutányos áron

Van, hogy olykor a legjobb barátunk az, akit a legjobban gyűlölünk. Így volt ezzel Streeter is, a féltékenysége és az igazságtalanságérzete sok mindent megfertőzött. Már fiatalkorukban is Tom volt az, aki jobban nézett ki, élsportoló volt, amikor romlottak a jegyei (és ez a sportolói karrierjét veszélyeztette) Streeter-hez fordult segítségért (korrepetálás, sőt ő írta meg a dolgozatait), ezeknek ellenére elvette tőle  barátnőjét, akivel lefeküdt (Streeter-nek sosem hagyta). Azzal a nővel össze is házasodtak, és született három szép és egészséges gyerekük, Streeter is megházasodott, születettek gyerekeik is, és szeretik egymást, de ettől még nem felejtette el, hogy anno Tom ellopta a barátnőjét. Tom sikeres vállalkozó, míg Streeter a banki állásából származó bevételéből éldegél, ráadásul még a rákkal is küzd, de semmi esélye. De vajon tényleg megérdemelte mindazt, amit Tom kapott?

"- Kívánj valamit! - parancsolt rá nejére Streeter.

Janet nevetett, és megrázta a fejét.

- Mit kívánhatnék? Megvan mindenem.

- Nekem is - jelentette ki Streeter, és utána, szemét a Vénuszra szögezve, még többet kívánt."

______________

357-401. oldalig (44 oldal)

 

Egy jó házasság

27 évig tartó jó házasság, szinte már már kiváló, de mint minden embernek, a férjnek is voltak titkai. Kinek kisebb, kinek nagyobb, Bob az utóbbihoz tartozott. Évtizedeken át éltek egymás mellett, és az asszony nem sejtett semmit férje sötét énjéről, másik életéről. Egy végzetes napon, ami mindent megváltoztatott, fény derült eddig eltitkolt "hobbijára". Darcy választás elé került.

"Bob Anderson mosolya m mögött felvillantak apró, egyenletes, gondosan ápolt fogai. Darcynak álmában sem jutott volna eszébe - miért is jutott volna? -, hogy e fogsor gondolatára valaha is borzadály töltheti majd el."

-----------------------

405-519. oldalig (114 oldal)

Utószó (részlet)

"Hát jó; épp eleget időztünk idelenn a sötétben. Odafenn egy másik, teljes világ vár ránk. Fogadja el a kezem, Hűséges Olvasóm, és én boldogan vezetem vissza a napsütésbe. Magam is jól érzem magam odafenn, mert hiszek abban, hogy a legtöbb ember alapvetően jó. Annyi bizonyos, hogy én az vagyok. Önben már nem vagyok ennyire biztos."

Bangor, Maine

2009. december 23.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.